Dolce vita! Ez jut eszembe amikor beülök a Fiat 500-ba. Régi olasz filmek hangulatát idézi, színei, formája az itáliai lágy eleganciát tükrözik. A kiválasztott szín egy beige, mindene ilyen színű. Olyan, mint egy finom, krémes vaníliafagyi. De bármelyik szín a kollekcióból, különleges. A bikavadító vörösön, az evidens feketén keresztül egészen a pasztel jégkékig.
A kormánya kis méretű, kicsit dundi, mint egy helyes sportkormány. A habos belső környezetből jól kivilágít a piros Fiat embléma. A tolótető üvegét védő árnyékolót is kicsit áttetszőre tervezték, hogy ezzel is emeljék a hangulatot. Sok a króm, kívül-belül egyaránt, de mindenből pont elég, nincsenek felesleges túlzások. Olyan érzésem van az autóban ülve, mintha mindig sütne a nap. Igazán optimizmust gerjesztő a belső tér.
A külső formája nőesen gömbölyű, a fényszóróit és ködlámpáit összekötő hűtőrács bajusza mintha mosolyogna a szembejövőre.
Már jó ideje itt van a piacon, de még a múlt év elején is csak megrendelésre lehetett a Fiat legkisebb modelljét megvásárolni. Viszonylag kevés fut az utakon belőle, és mivel nagyon feltűnő a kis drága, ezért biztos észrevesszük...
A modell csak háromajtós verzióban kapható, mint elődje is. A gyerekülés és utasa nehezen bár, de belavírozható. Ez sajnos az első ülésen elhelyezkedők kárára válik. A csomagtartó szerény, havi nagy bevásárlást ne tervezzünk vele. De ezekért kárpótol a kisautó ruganyossága, könnyű kezelhetősége, élvezet vele parkolni. Méreteit tekintve sokkal tágasabbra sikerült az ősénél. Most rajta a sor, hogy annak sikerességét is túlszárnyalja.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
5pecial 2010.04.18. 23:30:49